Kedves Olvasóm!

Ma van a Szív szútra első írásos emlékének 1363. évfordulója

A Szív szútra legrégebbi korabeli műtárgya a Fángshān 房山-i Yúnjū-templom 雲居寺 kőbe vésett szabványos kínai szövege. Fontos, hogy a kolofon sértetlen dátummal rendelkezik: Xiǎnqìng liù nián èr yuè bā rì 顯慶六年二月八日, tehát: „a Xiǎnqìng-korszak hatodik évének második hónapjának nyolcadik napja”.

Ez azt jelenti, hogy a kőtábla vésetét 661. március 13-án készítette el Yáng Shèshēng 楊社生.

Ennek alkalmából folytatom a szútra fordítás-magyarázatát, jelen esetben a címben szereplő hṛdaya terminuis fordításának bemutatásával.

 *

"Subhūti! Ha te azt akarod, hogy a mélységet, amely a Prajñāpāramitā-hoz kapcsolódik, meghatározzuk, mély és különleges állapotok megnevezéseit kell használnunk. Subhūti, ezek az Üresség megnevezései, vagyis: a mélységé, a formátlané, a nem-keletkezetté, a nem megragadásé, a keletkezés-nélküliségé, a megállításé, a Nirvánáé, a megszűnésé. Ez a 'mély' szó, Subhūti, az ilyen jellemzőkhöz is használt kifejezés."

Aṣṭasāhasrikā Prajñāpāramitā / ASP_18: śūnyatāparivarto 'ṣṭādaśaḥ,  Vaidya 170

*

 Miért nem „szív”-nek fordítom a címben a hṛdaya हृदय kifejezést?

A szanszkrit hṛdaya általában és a legelterjedtebben „szív”-nek van fordítva, és ez a jelentés helyes is, amennyiben itt átvitt értelemben lényeget vagy esszenciát értünk alatta (a szó konkrétan jelenti a szívet is mint szervet). Ugyanakkor számos jelentésárnyalata létezik még: olyan jelentések, melyek a szöveg tágabb kontextusában számomra adekvátabbnak tűnnek annak visszaadására, hogy mit is tartalmaz a szútra, milyen üzenetet is akart átadni nekünk a megalkotója (az analízisek szerint egyetlen személy állította össze a szútrát).

Ahogyan azt korábban már írtam, a szútra fordításához két kínai és egy szanszkrit verziót használtam (lásd: a primer szövegforrásokat). Ennek azért van jelentősége, mert a kínai és a szanszkrit kifejezések, illetve ideogrammák két aspektusú értelmezését adják a címnek.

A kínai címben szereplő karakter, a xīn 心 a szöveg tartalmára, illetve annak mondanivalójára fókuszál, mint „tudat” (citta) és „esszencia”, ahol a tudatnak és annak aspektusainak van kardinális (!) jelentősége.

A cím fordításához azért választottam mégis a szanszkrit kifejezést, mert a hṛdaya mélyebben kifejezi a szöveg célját: a „szív”, mint szerv mellett jelent „lényeget”, de jelent „tudást, tudományt” is, ami számomra szebben fejezi ki a mondanivalót (ezek az áranyalatok hiányoznak a kínai karakter jelentéséből, bár azt is rendkívül mély tartalom jellemzi).

Itt röviden ki kell térnem arra, hogy miről szól a szív szútra.

Meggyőződésem, hogy a tudatnak egy olyan meditatív átalakulását írja le, ami az āśraya-parāvṛtti tanításával magyarázható a legellentmondásmentesebben. A kiindulási alapja egy éntapasztalat-analízis. Avalokiteśvara intuitívan, közvetlenül szemléli az öt tapasztalati ág, az āśraya आश्रय „érzékalap(ok)” vagy „támasz(ok)” ürességét, majd a „beszélő”, feltehetőleg a Buddha, Śāriputra-hoz szólva bemutatja ezeknek a – személyiséget is alapvetően fundáló, annak létrejöttét biztosító -  érzékelési alapoknak a teljes átalakítását/átalakulását úgy, hogy felismeri mindegyik azonosságát az ürességtermészettel, annak három szintjével (trisvabhāva), majd ennek az azonosságnak az érzékszervi megragadhatatlanságát, ami a tudat „akadálymentességén”, „félelemnélküliségén” és „tévedés-mentességén” keresztül éri el a kialvást.

Ez egy folyamat: a szútra tehát nem pusztán a buddhista mahāyāna tanítások kivonata, "szíve", hanem elsősorban egy élő meditációs folyamat reprezentációja.

A "tudomány" és "tudás" jelentésaspektus tehát így jobban is illeszkedik a szútra tudatfenomenológiai illetve yogācāra megközelítéséhez. Mivel a hṛdaya eredetileg magát a Véda-t is jelölte, adta magát a megoldás, hogy „Szent Tudomány”-nak fordítsam a címben, hiszen a szöveg (mint egy meditációs élmény bemutatása) önmagában több, mint „lényeg” (~ ”szíve valaminek”), több, mint „tudás”, és több mint „tudomány”.

Ez tudomány, titkos tudomány, olyan, mint a Véda: tehát Szent Tudomány is.

A szútra teljes címe tehát így lett:

"A meghatározhatatlan legmagasabb rendű közvetlen önmegismerés szent tudománya."

*